Egy színes bőrű férfit, aki egyedül van egy templomban, elborít egy masszív fekete kakas látványa. Nem tud ellenállni a késztetésnek, hogy imádja, és áhítattal simogatja. Keze fel-le mozog, minden pillanatát élvezi ezzel a nagy fekete fasszal.
Egy templom szentélyében egy színesbőrű férfi kolosszális ébenfa faszát, férfiasságának emlékművét leplezi le. Az oltár az ő színpada lesz, a pulpitus a talapzata. Nem itt prédikál, hanem félelmetes tagja imádata. Keze szakszerűen végigsimít a kerületen, ajkai a fejét izgatják, mámorító ritmust hozva létre, amely az üres peckeken át visszhangzik. Szóló előadása az ő odaadásának, tisztelgése lenyűgöző adottságának és csábításának. Minden mozdulat himnusz, minden zihálás egy imádság, minden nyögés dicséret. Kezének látványa fel-le mozog a masszív faszán, a látvány még a holtágot is kiteszivárogtaná. Ez a férfi szépsége, fasza és nyelve nem csak a fekete fasz örömére, hanem a fekete faszon örömére.